márcsai bazilita kolostor (Kőrös vm.): a délvidéki szerbek egyik uniós központja, a →kőrösi görögkatolikus püspökség őse. - A Glagovnica-patak partján, az Ivanicsba vezető út mellett emelkedő Márcsa dombon állott. Itt éltek 1611-1739: a szerb egyesült pp-ök; ezért nevezték őket többek között márcsai pp-öknek is. A ~t, valamint mellette egy kis tp-ot Szt Mihály arkangyal tiszt-ére Vratanja Simon, az első unitus szerb pp. 1611-12: építtette. Kérésére V. Pál p. a ~t apátság rangjára emelte. Domitrovics Péter zágrábi r.k. pp. 1612: a ~nak adományozta a törökök által lerombolt márcsai r.k. monostor birtokát. A pp. 1628: az adománylevélben azt kérte, hogy Vratanja és szerz-ei imádkozzanak jótevőikért, neki és utódainak, minden évben Szt Márton napján 12 font viaszt adjanak in signum dominii (a kegyúri jog elismerésként). Utódai az in signum dominii kifejezést úgy értelmezték, hogy Domitrovics Vratanját nem független pp-nek, hanem saját rítusvikáriusának tekintette, s ezzel is bizonyítani akarták, hogy az egyesült szerbek pp-ei csupán rítus-helynökei a zágrábi r.k. pp-nek. - A ~t ort. szerbek 1739. VII. 28: éjjel fölégették. Ettől kezdve az egyesült szerb pp-ök egy ideig Pribicsben laktak. P.I.

Regnum 1936:150. (Horányi Lukács: A márcsai g.k. ppség kialakulása)